Skip to Menu Skip to Search Lépjen velünk kapcsolatba! Hungary Egyéb weboldalak és nyelvek Skip to Content

Jesus Ocampo

Üzleti biztonsági vezető

Lagos, Nigéria

"Élénken emlékszem, milyen küzdelmes időszak volt az életemben, amikor közel 20 évvel ezelőtt adatfeldolgozóként elhelyezkedtem az SGS-nél. Gyakornokként kezdtem a Manila Liaison Office (MLO) képviselet gazdasági ügyekkel foglalkozó részlegénél (ma Kormányzati és Intézményi Szolgáltatások a neve), majd egyre feljebb emelkedtem a ranglétrán, és végül külföldre települtem. Azt tapasztaltam, hogy bárki, bármikor, bármilyen korban és helyen sikeres lehet, ha megadjuk neki az esélyt. Csak keményen kell dolgoznunk, és hinni abban, hogy képesek vagyunk rá.

Minden akkor kezdődött, amikor 2008 januárjában a nigériai Lagosba költöztem. A megbízatásom fél évre szólt, GIS háttérirodai funkciót kellett felállítanom egy nemzetközi csapattal. Ez rengeteg alkalmazkodással járt, és egy igazi életformáló tapasztalat volt, de én nap mint nap a mindennapi teendőkre összpontosítottam, pozitívan gondoltam rájuk, és örömmel néztem elébe az új kihívásoknak. A lehető legtöbbet igyekeztem megtudni a munkáról, az országról, a nyelvről, a lakosokról és a kultúráról - munka után eljártam és helyiekkel találkoztam, nem csak a városban, hanem az ország más részein is. Az biztos, hogy ég és föld a különbség az otthonomhoz képest, de az is hozzájárulhat az ember személyes fejlődéséhez, ha kikerül a megszokott világából.

A külföldre települtek általában nagyon jó élményeket szereznek, ugyanakkor számos kihívással kell szembenéznünk az új országban. A külföldi élet, a helyiekkel és a mindenféle kulturális háttérrel rendelkező más külhoni emberekkel való találkozások könnyen "kultúrsokkot" okozhatnak (a már esetlegesen meglévő másik "krónikus betegség", a honvágy mellé). Előbb vagy utóbb minden kitelepülő és utazó megtapasztalja ezt az élményt, és ez alól én sem voltam kivétel. De számomra minden relatív. Szerintem az ember jobb, ha elfogadja az elkerülhetetlent, és nem arra pazarolja az energiáját, hogy apró kellemetlenségek miatt bosszankodik. Éljük meg az életet a maga teljességében!

A múltban is sokat utazgattam a tengerentúlra különböző rövidebb idejű megbízatásokra, meglátogattam más SGS irodákat, de ez az első hosszú távú feladatom ebben az olajban gazdag országban, és itt élhettem át először, milyen idegennek lenni. Nigériában Oyibo, azaz "újonnan jött fehér betelepülő" néven emlegetik a hozzám hasonló embereket.

Lagosban, Nyugat-Afrika egyik legnépesebb városában élek. Az igaz, hogy nincs olyan multitkulturális jellege, mint az Egyesült Királyságnak, Hongkongnak vagy New Yorknak, viszont van egy semmi máshoz nem hasonlítható, egyedi bája.

Lagosban vezetni művészet! Nem más, mint egy ellenőrzött káosz. Csak lestem, milyen közel húznak el egymás mellett az autók, a helyi buszok, a tokombók, az okadának nevezett motorbiciklik anélkül, hogy összeütköznének. Lehetőségem volt helybéli munkatársaimmal ebédelni az egyik Naija étteremben. Ettünk amalát, yam gyökérből készült pörköltet, volt nkobi, Fufu, moi-moi, suya nyárs, egusi leves és paprikaleves (népszerű és nagyon csípős nigériai fogás), melyeket helyi sörrel öblítettünk le. Kipróbáltam a ‘Chapman’ nevű italt is (ez egy gyümölcsös üdítő, melyet Sprite, narancslé, Angostura Bitters és feketeáfonya-sűrítményből készítenek), miközben P Square és Wande Coal helyi ízű muzsikáját hallgattuk.

Már három éve vagyok itt, és hamarosan újabb nemzetközi megbízatást fogadok el, de máig emlékszem, milyen jólesett Lagosba érkezésemkor, amikor azzal fogadtak: 'Isten hozta!'. Egész itt-tartózkodásom alatt éreztem, hogy szívesen látnak.”
július 2011

Trevor Harden

A Szkenner részleg vezetője

Port Harcourt, Nigéria

“Ifjúkoromban soha nem fordult meg a fejemben, hogy egyszer más országban fogok élni. Mint sokan mások, mindig vágytam az utazásra és új helyek megismerésére, de a gondolat, hogy egy teljesen más kultúrában éljek, eleinte megijesztett. Csakhogy ma már életem egyik legjobb döntésének tartom.

Külföldön rengeteg tapasztalatot és teljesen új életszemléletet szereztem. Amikor más kultúrájú emberekkel élek és dolgozom együtt, rájövök, hogy ők teljesen másként tekinthetnek ugyanazokra a dolgokra. Az én hozzáállásom egy problémához egészen különböző lehet, mint az övék. Ezeket az alapvető különbségeket élőben megtapasztalva képes voltam alkalmazkodni, és fejleszteni mind a munkához, mind az élethez való hozzáállásomat.

Minden országnak és kultúrának megvannak a maga egyéni jellegzetességei és előnyei. Én Angliában születtem és nevelkedtem, és ma is szeretem a hazámat, de miután a világ annyi más részét ismertem meg, felismertem a más országok kínálta előnyöket.

A külföldi életnek megvannak a maga nehézségei, főleg most, hogy megházasodtam és született egy kislányom. Ám mivel minőségi lakhatást és fizetett iskolát biztosítanak nekünk, jó életünk van egy olyan országban, amelynek az éghajlata jóval egészségesebb Angliáénál. Azáltal, hogy ezeket a költségeket az SGS fizeti, jelentősen többet tudunk megtakarítani, mintha otthon dolgoznék.

Volt szerencsém 3 földrész 5 különböző országában dolgozni a pályafutásom során, továbbá számos további országban teljesítettem rövidebb megbízatásokat. Örömmel nézek egy új ország és új kihívás elébe 2012-ben vagy 2013-ban.”
július 2011

Andrei Koval

Szerződés menedzser

Kína

“Miután három évig dolgoztam kitelepült emberekkel, 1996-ban hirtelen a helyükbe kerültem, amikor elhagytam Ukrajnát és Kínába költöztem. Akkoriban, úgy vélem, keresve sem találhattam volna két eltérőbb országot.

Egy kitelepült munkavállaló sok pénzbe kerül a vállalatnak, így a munkahelyen bizonyítani kell. Teljesíteni viszont csak akkor lehet, ha az ember ismeri a környezetét. Az új országban gyorsan meg kell tanulnunk, hogyan mosolyogjunk, hogyan beszéljünk, hogyan hallgassunk, hogyan sétáljunk, vezessünk, együnk, hogyan ítéljük meg az embereket, és még sok-sok mást. A legfontosabb, hogy megtanuljuk elfogadni, hogy az emberek különbözőek. És mindezt gyorsan kell elsajátítanunk, különben lemaradunk.

Olyan, mintha hirtelen hírnévre tettünk volna szert. Gyorsan terjed rólunk a hír, és több száz mérföldre lévő kollégák is tudnak minden lépésünkről. A munkatársak kíváncsiak a tapasztalatainkra, érdekli őket, milyen hideg a tél Szibériában, és mit ebédelnek ott az emberek.

És ami még ennél is fontosabb, dolgozni kell! A kitelepült emberek olyanok, mint a vitaminok a szervezet számára: nélkülözhetetlenek a kifogástalan működéshez. Lehet boldogulni nélkülük (és egyszer majd kell is), de ha véghezviszik, amit elvártak tőlük, akkor már valóban nemzetközi szintű működést hagynak maguk mögött.

Mindent egybevetve ez igen izgalmas élet, olyan tapasztalat, amelyet nagyon kevesen cserélnének el a régi megszokott rutinjukra.”
július 2011

Rob Parrish

Alelnök

Fairfield, NJ, USA

“Először az SGS Ipari részlegéhez csatlakoztam 1986 szeptemberében Ausztráliában, roncsolásmentes vizsgálati technikusként. A következő három évben a nyugat-ausztráliai Karrathában éltem. Én lettem a vállalat sugárzásbiztonsági felelőse, és egyéb termékvizsgálatokat is végeztem ezen a területen. A karrathai földgázfinomító elkészülése után visszatértem Perth-be, mint Nyugat-Ausztrália regionális minőségvizsgálati felügyelője.

1991-ben a dél-ausztráliai Adelaide-be költöztem, ahol az ipari részleg vezető radiológusa és szerződés-ellenőre vált belőlem. Lehetőséget kaptam, hogy képezzem magam az olajokkal, gázokkal és vegyi anyagokkal, illetve a mezőgazdasággal foglalkozó részlegeken, és én lettem a kormányzati és intézményi feladatok dél-ausztráliai koordinátora. Ez idő alatt az SGS lehetőséget nyújtott arra, hogy menedzsmentet tanuljak a helyi Műszaki Továbbképző Intézetben, így továbbléphettem, és Dél-Ausztráliában, illetve az északi területeken én lettem a minden roncsolásmentes vizsgálatot, fogyasztási és ipari szolgáltatást felügyelő Műszaki Vizsgálati Szolgáltatások részleg főfelügyelője.

1993-ban én indítottam el az SGS Certification Services Pty vállalatot Dél-Ausztráliában, és az államon belül egyre jobban elmerültem az általános üzletvitelben. 1995-ben üzleti vezetője lettem a dél-ausztráliai kormányzatnak dolgozó élelmiszer-felügyeleti szolgáltatásunknak, valamint a tanúsítási szolgáltatásokkal foglalkozó részlegünknek. 1996-ban engem jelöltek ki a Dél-Ausztráliában minden tevékenységet felölelő üzleti vezetőnek.

1997-ben kaptam a nagyszerű lehetőséget, hogy az SGS-sel Vietnamba költözzek, mint a CTS, az Ipari és a GIS üzletágak igazgatóhelyettese/üzleti vezetője. 2004-ben ügyvezető igazgatóvá léptem elő Vietnamban, valamint a CTS Global Food alelnöke lettem.

Nyolc évig maradtam Vietnamban, amiről elmondhatom, hogy életem egyik legszebb időszaka volt. 2005-ben új kihívást ajánlottak fel, így Indonéziába költöztem az ottani tevékenységekért felelős ügyvezető igazgatóként. 2008 végén az SGS felkért, hogy költözzek az Egyesült Államokba, és vegyem át az amerikai CTS vezetését, mint ügyvezető igazgató. Ma itt dolgozom, emellett továbbra is alelnöke vagyok a CTS Global Food vállalatrészlegnek.

Kijelenthetem, hogy az SGS kínálta lehetőségek nem csak szakmai, hanem személyiségbeli fejlődést is eredményeztek, és kiemelkedőek voltak. Továbbképzéseket és külső fejlődési lehetőséget biztosítottak, és még a svájci Institute of Management Development vezetői teljesítmény és növekedés elnevezésű rövid képzésén is részt vehettem. Az SGS nem csak támogatta, hanem ösztönözte is a fejlődésemet. Nagyon szerencsés vagyok, hogy közel 25 évet tölthettem el az SGS-sel számos pozícióban és számos országban. Semmiért sem adnám ezt az élményt.”
július 2011